~Soyun: 4. fejezet~

-Lay, Xiumin, tudjátok meg ki ez a fiú! - mondtam, már a reptéren voltunk.
-Csak nem..? - nézet rám Xiumin. -De! Bevésődtem! - fogtam meg a fejem.

-Soyun! - csapódott nekem a nyakigláb egy szem imádott unokaöcsim.
-Hyuang Zitao, már megint buldózert játszol? - nevettem. Hiába ember, még neki is a válláig érek. Pedig Én farkas vagyok.
-Csak rég láttalak, és már nagyon hiányoztál, meg a farkas pajtások. - vigyorgott a fiúkra.
-Szia Tao. - pacsiztak le vele.
-Na, menjünk, mert éhes vagyok. - nevetett Tao.
Elindultunk hát ki a kocsihoz, amit kibéreltem, hogy haza tudjam vinni Zitaot.
-Xiumin, Lay, tessék! - adtam oda a kártyám. -Tudjatok meg mindent a fiúról, két napot kaptok. - néztem rájuk.
-Igenis Alfa! - hajolt meg Lay.
Elmosolyodott, és elvette a kártyát, majd elmentek.
Beültem a kocsiba, és haza indultunk. Tao végig hadart, hogy mi volt otthon, meg, hogy hogy van a nagynéném -anyu húga-, és anya, mivel ma tudtam meg, hogy kiment Ő is, a városban nem éreztem sehol, és mielőtt kijöttünk a reptérre, bementem hozzá, megnézni, nincs e baja,  de csak egy cetli fogadott a hűtőn. Utálom, hogy ez az egész ennyire elválasztott minket.
-Veled mi van? - kérdezte hirtelen.
-Elvagyok. - vontam vállat.
-Reita? - kérdezte. Nagyon szeretik piszkálni egymást.
-Elvan, rendre idegesítem a suli mellett. - nevettem el magam.
-Rossz farkas vagy! - nevetett. Igen, Tao tudja, hogy mi vagyok. Az apja bátyja is az, de mivel csak egy ág örökli, az Ő apja és Ő nem az. Amit nem is bán, mert szeret normális lenni. De ember létére, sok mindent megtanult, rólunk, meg a vámpírokról.
Haza érve leparkoltam, és a jó szaglásomnak köszönhetően megéreztem, hogy Reita főzött. Azonnal megkordult a gyomrom.
-Itt van Rei, és főzött. - néztem Zitaora.
-Akkor irány be. - ugrott ki a kocsiból, és már szaladt is be.
-A csomagokat meg Én vigyem? - kiabáltam utána.
-Meg se kottyan neked! - kiabált vissza.
-Majom! - mondtam.
-Nem! Panda! - robbant be a bejáratin. Hagytam a csomagokat, majd később behozatom a fiúkkal. Én is bementem, mert éhes lettem a finom illatok miatt.
-Szia Rei! - köszöntem amikor beértem.
-Szia Yun. Gyere enni. - intett. Leültem Luhan mellé, mellettem meg Baekhyun volt.
-Farkas éhes vagyok. - fogtam a hasam.
-Háhá, szó vicc. - röhögött Tao. Kris is elmosolyodott. Rám nézet, és Én is elmosolyodtam.
Reita rakott nekem is ki, majd egy puszit nyomva Luhan ajkaira és leült ő is mellé enni. 

Fura mód, Krisnek is jó kedve volt, rengeteget nevettünk, de ez mindig így van, ha Tao itt van. Valahogy vele kicsit szabadabb a társaság mert nem bevésődés, és hiába van köztnük Reita, mint ember plusz bevésődés, vele is  más a  hangulat, neki tisztelet jár mert farkas társ, de Tao szintén más, ő csak egy barát.

Vacsora után Luhan és Tao elmentek haza vinni Reit, meg utána kipakolják a kocsit, a többiek pedig elmentek felváltani Dongwoo-t és Myungsoo-t. Én pedig elmentem zuhanyozni.
-Még mindig gyönyörű vagy vizesen. - hallottam egy hangot.
-Kris? - fordultam meg.
-Tud, hogy nem haragszom amiért Alfa lettél, csak azért mert ez elszakított tőlem. - jött be, bezárta az ajtót.
-Kris Én... - akartam mondani, hogy már bevésődtem, de úgy nézet rám, mint rég. Apám nem őrült amikor elmondtuk, hogy együtt vagyunk. Azt mondta, a Béta és az Alfa lánya, nem lehet egy pár. Elfogadtuk, de akkor is együtt voltunk, csak titokban, anya falazot mindig.
-Gyere vissza hozzám. - mondta.
-Sajnálom, már nem tudok mit tenni, pedig annyira de annyira hiányzol... De ma bevésődtem. - lett könnyes a szemem. -A testem, és minden sejtem az után a fiú után ordít, közben meg téged tepernélek magam alá, és csókolnálak amíg tudlak... De nem tudok hozzád érni - emeltem meg a kezem, ami fél úton megállt. -Egyszerűen nem megy! - túrtam a hajamba.
-Megértem. A bevésődésed az első, és ezt tiszteletben tartom. - mosolygott keserűen.
-De... adj nekem még egy éjszakát kérlek. Tizenegy után várlak a szikláknál. - néztem rá.
-Rendben. Ott leszek. - bólintott és kiment.
Ekkor jött be Tao.
-Baj van? - kérdezte.
-Már nincs.
-Már? Miért, eddig volt? - ült le az ágyra.
-Nem éppen. - sóhajtottam. -Na de Te menj pihenni, reggel vásárolni kell mennem, mert kilencre jön a váltás. Szóval nagy reggelit csapunk. - mosolyogtam rá.
-Szeretem a nagy reggeliket, ilyenkor mindenki jelen van. - mondta. Nagyon szereti a falkát.
-Remélem addigra Lay és Xiumin is megjön. - mosolyogtam.
-Amúgy kérdezni akartam, hogy hol vannak. - ült le az ágyra, Én közben öltözni kezdtem.
-Ma láttam egy fiút. És bevésődtem, megbíztam a fiúkat, hogy tudják meg ki Ő. - vettem fel a bugyim már a fürdőben. Majd egy melltartót, és egy cica nadrágot, meg egy inget.
-Értem, és milyen volt érezni? - ült fel.
-Fura. - mentem ki. Fél hosszú hajam kezdtem összekaparni, hogy összefogjam. -Olyan érzésem volt, hogy amíg élek, addig Őt kell védenem. Vele, mellette kell lennem. Láttam ahogy felnőtt lett, csak gyorsított felvételben. És éreztem, hogy érzi, biztonságban lesz mellettem. - magyaráztam.
-Készülsz valahová? - kérdezte. -Amúgy ez tök szuper meg minden, de nekem fura. Nem tudom magam bevésődésnek képzelni. - mondta.
-Nem készülök sehová, csak később mennem kellesz ki, ellenőrizni a falut, mert vámpírt éreztek, csak nem tudják merre lehet. Szóval, mit Alfa, mennem kell. - sóhajtottam.
-Veled mehetek? - ült fel.
-Nem bogaram, ma itthon maradsz, de holnap mehetsz járatozni. - adtam egy puszit az arcára.
-Rendben. - vigyorgott.
-Jó legyél. Szeretlek Pandusom. - intettem neki.
-Én is téged farkaskám. - nevetett.
Kocsiba ültem, és elindultam be a faluban. Igazából csak mi, farkasok hívjuk falunak, holott, elég nagy. Jó közepes városka.
Még a reptérre menet szólt az egyik öreg farkas, hogy vámpír szagott érzet. Tudjam meg mit akar. Jó alfához híven pedig mennem kell, aztán meg Krishez. Leparkoltam a kocsit, és elindultam. És tényleg. Több ember közt, ott volt egy vámpír, és észre is vett. Elvigyorodott, és eltűnt a sikátorban. Utána mentem, de ott nem volt. Szaga után indultam. Egyik részen megállt, majd hirtelen fordult balra.
-Azt mondtad Minnie, hogy erre közelebb van a tér. - hallottam egy ismerősen csengő hangot.
-Mert igaz. Itt jobbra, és már ott is va...- álltak meg.
-Hmm, frissek és fiatalok. Finom. - hallottam meg a vámpír hangját. Két ugrással kerültem a fiúk elé.
-Takarodj innen. - morogtam rá. Éreztem, hogy a két fiú megdermet. A másik pedig a társam.
-Nocsak, egy Alfa. - vigyorgott.
-Nocsak egy Vad! Tépjem először le a fejed, vagy a karjaid. Melyiket választod? - kezdtem kigombolni az ingem. Pillanatokon belül csak fehérnemű volt rajtam.
-Ezt Én is kérdezhetném. - vicsorgott.
-Te akartad. - átváltoztam. A két fiú szava elakadt, szív vérésük felgyorsult. Nem nagyon tudtam mozogni ezen a kis helyen, de egy manccsal vágtam falhoz a pasit, aki újra támadot, de rá vágtam a mancsommal, mire alám került, Én pedig letéptem a fejét. Azonnal porá vált. Megfordultam a két fiú felé. Lehajtottam a fejem.
-Tudtam, hogy vannak itt is farkasok! - kiáltott fel a Taemin nevű. Felmordultam. -Elnézést. - húzta össze magát. Felnéztem, és láttam a párom arcán, hogy ismer.
-Te jársz a fejemben már reggel óta. Miért? - kérdezte. Számba vettem a két megmaradt ruhát.
-Ja, igen. - fogta Taemin a másik fiút és elfordultak. Újra ember lettem.
-Mostmár megfordulhattok. Tulajdonképpen, fura, hogy nem rohantatok még el. - gomboltam be az utolsó gombot.
-Beépültünk a betonba. - mondta Taemin.
-Park Soyun. Alfa. Szolgálatotokra. - hajoltam le.
-És Alfa! - kiáltott fel Taemin. Rámorogtam. -Elnézést. - húzta újra össze magát.
-Túl sokat tudsz rólunk. - billentettem oldalra a fejem.
-Mert ez a mániája. - mondta a másik. -Kim Jong In. De mindenki Kainak hív. - mondta Kai.
-Örvendek Kim Jong In. - hajoltam meg. Tiszetelet. Ez a legfontosabb.
~~Soyun! - hallottam meg Dongwoo hangját.
~~Jól vagyok. - mondtam.
~~Biztos? Láttuk a vámpírt.
~~De Én... - néztem a földre. -Az Istenit nekik. Fiúk vigyázzatok. - mondtam, s közben felrugtam egy kukát. -Kettő van. Egyet már megöltem. - guggoltam le a por fölé.
~~Rendben. - válaszolt.
-A franc essen beléjük! - álltam fel.
-Baj van? - kérdezte Kai.
-Igen. - néztem rájuk. -Szeretném ha most haza mennétek. - Taemin bólintott.
-Veled mi lesz? - fogta meg a karom Kai.
-Alfa vagyok, velem ne törődj. Gyertek. Elkisérlek titeket. - indultam el.